Az elektromos cigaretták által létrehozott e cigi füst valójában aeroszol, amely összetétele jelentősen eltér a hagyományos dohányfüstétől, de ez nem jelenti automatikusan, hogy ártalmatlan. Az e cigi füst komponensei — nikotin, propilén-glikol (PG), növényi glicerin (VG), ízesítők, illékony szerves vegyületek, fémek és ultrafinom részecskék — mind befolyásolják az egészségre gyakorolt hatást. Ebben az összefoglalóban megvizsgáljuk, mit mutatnak a legfrissebb kutatások az e cigi füst összetételéről, expozíciós mechanizmusairól és a rövid- és hosszútávú kockázatokról.
Az e cigi füst alapvető összetevői általában a következők: nikotin (változó koncentrációkban), propilén-glikol, növényi glicerin, ízesítő vegyületek (sokszor több száz kémiai anyag), valamint fűtőellenállásból és eszközből származó fémek (például króm, nikkel, olvadékok). Emellett a hő hatására képződő karbonilok (formaldehid, acetaldehid, acrolein) is kimutathatók, különösen magas hőmérsékleten vagy "száraz" tekercs esetén. Az aeroszol részecskéi ultrafinom tartományba esnek, ami azt jelenti, hogy mélyen bejuthatnak a tüdő alveolusaiba, onnan bejutva a keringésbe potenciálisan távoli szervekre is hatást gyakorolhatnak.
A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy az e cigi füst expozíció rövid távon légúti irritációt, köhögést, torokszárazságot, valamint átmeneti légzési funkció változásokat okozhat; krónikus hatások tekintetében a bizonyítékok még fejlődnek. Laboratóriumi és humán tanulmányokban az aeroszol gyulladásos választ idézett elő a légutakban és a keringési rendszeren belül, továbbá endotheliális diszfunkciót jeleztek, ami szív- és érrendszeri kockázat jelzője lehet.
asztmás vagy COPD-s betegek állapota romolhat.A legfontosabb különbség, hogy az e cigi füst jellemzően kevesebb ismert rákkeltő összetevőt tartalmaz, mint a füstölt dohány, ugyanakkor nem mentes a káros vegyületektől. Az expozíció minősége és mennyisége nagymértékben függ a készülék típusától, teljesítményétől, a használt folyadék összetevőitől és a felhasználó viselkedésétől (például hosszabb, mélyebb beszívások). A kutatási konszenzus jelenleg úgy fogalmaz, hogy a teljesítményfüggő technikai elemek miatt az e cigi füst kockázati profilja heterogén: bizonyos körülmények között a kockázat alacsonyabb lehet, mint a hagyományos dohányzásnál, de ez nem jelenti a kockázat hiányát.
Az e cigi füst hatásai részben oxidatív stressz, gyulladás, endotheliális diszfunkció és immunmoduláció útján jelentkeznek. Az ultrafinom részecskék behatolnak a tüdő mélyére, a fémionok és aldehidek pedig sejtszintű károsodást okozhatnak. Kísérleti modellekben az inhalációs expozíció gyakran növeli a gyulladásos citokinek szintjét és gátolja a légúti tisztító mechanizmusokat.
A kutatások egy része biologikus markereket (például oxidanst, gyulladásos marker fehérjéket) mér a vizeletben és vérben, jelezve, hogy a használók fiziológiai reakciót mutatnak az e cigi füst-re. Epidemiológiai vizsgálatok összetettek: rövidebb időtávú tanulmányok kimutattak légzőszervi panaszok növekedését, míg hosszútávú cohort vizsgálatok még folyamatban vannak, így az összkép kialakulása időt vesz igénybe.
Sok ízesítő, amely élelmiszerben biztonságos, nem bizonyítottan biztonságos inhalálásra. A diacetil és hasonló diketonek például párolgás útján súlyos légúti megbetegedéshez (pl. dolgozói légzőszervi szindróma) kapcsolódtak ipari expozícióban; egyes e-folyadékokban is kimutatták őket. Emellett aldehidek, acrolein és egyéb irritáló anyagok képződhetnek magas hőmérsékleten, ami rontja az e cigi füst profilját.
A készülékek sokfélesége (első generációs cigarettaszerűek, középkategóriás patronos eszközök, nyílt rendszerű mod-ok) azt jelenti, hogy a felhasználói expozíció nagyon eltérő lehet. Magas teljesítményű eszközök esetén nagyobb a hő és a karbonil képződés esélye; alacsony minőségű fűtőanyag, rosszul megtervezett tekercs vagy szennyezett folyadék megnövelheti a fémkibocsátást. Az eszköz üzemeltetése — például "lung hit" vs "mouth-to-lung" inhalálási mód — szintén befolyásolja az e cigi füst mennyiségét és összetételét.
A szabályozás szerepe kritikus: dobozos címkézés, összetevő-átláthatóság, ízesítők korlátozása, gyártási minőségellenőrzés és fémkibocsátás szabványai mind csökkenthetik a kockázatot. Országonként eltérő szabályozási intenzitás látható, ami befolyásolja a termékek biztonságát és az e cigi füst expozíció minőségét általában.
Ha valaki úgy dönt, hogy elektromos cigarettát használ, a kockázat minimalizálása érdekében érdemes követni néhány alapvető ajánlást: válasszon megbízható, szabályozott gyártót, kerüljön ismert veszélyes ízesítőket, ne használjon ismeretlen forrásból származó folyadékot, tartsa karban az eszközt és kerülje a túl magas teljesítményű beállításokat, amelyek fokozhatják a karbonil-képződést. Terhes nőknek és fiataloknak a legbiztonságosabb tanács a nikotintartalmú termékek elkerülése.
Az e cigi füst és az e-cigaretták szerepe a dohányzásról való leszokásban vitatott. Néhány tanulmány arra utal, hogy egyes felnőttek számára segédeszköz lehet a hagyományos dohányzás elhagyásában, különösen kombinálva viselkedési támogatással. Ugyanakkor a fiatalok körében való elterjedés és az addikció kockázata komoly közegészségügyi aggodalom, ezért a politikáknak egyensúlyt kell találniuk a potenciális haszon és a populációs kockázat között.
A legfontosabb hiányzó láncszemek közé tartozik a hosszú távú prospektív követés, amely a késleltetett egészségügyi kimeneteleket dokumentálja (például krónikus légzőszervi betegségek, kardiovaszkuláris események és rákos megbetegedések). Továbbá szükség van szabványosított módszerekre az e cigi füst mérése és összehasonlítása, valamint a különböző készüléktípusok és folyadékok hatásainak tisztázására. A toxikológiai vizsgálatok és humán biomarker-studik kombinációja segíthet pontosabb kockázatbecslést adni.
Összefoglalva, az e cigi füst összetétele komplex és változó, a jelenlegi bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy bár egyes tekintetben kevesebb ismert rákkeltőt tartalmazhat a hagyományos dohányfüstnél, nem mentes a káros hatásoktól. A fiatalok, terhes nők és légzőszervi betegek számára különösen kockázatos lehet. A jövőbeni kutatások és szigorú szabályozás kulcsfontosságúak a lakosság egészségének védelmében.
A szakmai szervezetek (pulmonológiai társaságok, kardiológiai szakmai kollégiumok és közegészségügyi hatóságok) iránymutatásai folyamatosan frissülnek. A legmegfelelőbb lépés az, hogy az egyének konzultáljanak egészségügyi szakemberrel, ha az e cigi füst használata vagy alternatív leszokási stratégiák kérdésében döntést hoznak.
A passzív expozíció alacsonyabb koncentrációban tartalmazza az aeroszol komponenseit, de nem teljesen kockázatmentes; zárt térben több irritáció és kényelmetlenség fordulhat elő, és bizonyos populációk (pl. gyermekek, asztmások) érzékenyebbek.
Néhány kontrollált vizsgálat szerint az e-cigaretta hatékony lehet bizonyos dohányzók esetén, különösen ha a nikotin adagolása megfelelő és kiegészítő viselkedési támogatás is rendelkezésre áll; ugyanakkor a biztonságosság hosszú távú kérdései miatt érdemes más, bizonyítottan biztonságosabb leszokási módszereket is mérlegelni.
Használat esetén válasszunk megbízható gyártót, kerüljük a magas teljesítményű beállításokat, ne használjunk ismeretlen eredetű folyadékokat, és tartsuk távol a termékeket gyermekektől; terhesség alatt és fiatal korban a legjobb elkerülni az expozíciót.
A tudományos kép folyamatosan fejlődik; aki naprakész információt szeretne, kövesse a nemzeti egészségügyi hatóságok és független kutatócsoportok frissítéseit az e cigi füst és e-cigaretta kockázatairól.
